Az arany árfolyama az idén eddig nem mutatott látványos elmozdulást. Az év elején hónapokig csak oldalazott, majd a tavasz végén a dollár erősödésének köszönhetően euróban és forintban szépen emelkedett, miközben dollárban már egyértelműen lefelé fordult az árfolyam. A nyár folyamán már dollártól eltérő pénznemekben is esett az aranyár. Ennek fő oka a befektetők széles köreiben – főleg Amerikában – tapasztalható optimizmus lehetett, amely továbbra is a részvények felé terelte a tőkét, miközben a menekülési eszközök „szenvedtek”.

Fontos megemlíteni, hogy miközben Amerikában a részvényindexek újabb és újabb történelmi csúcsokat értek el, a világ más részein, különösen egyes fejlődő országok piacain komoly eséseket láthattunk, sőt több ország (pl. Törökország, Argentína) válságba került, az Európai Unióban pedig Olaszország miatt kezdtek egyre inkább aggódni. Azonban Amerikában sem olyan rózsás a helyzet, mint ahogy azt a részvényindexek alapján gondolhatnánk, hiszen több mutató arra utal, hogy az emelkedésnek hamarosan vége lehet. Az úgynevezett bull market (tartós felfelé irányuló trend) végső fázisára mindig jellemző, hogy egyre kevesebb részvény ára emelkedik, a részvények egyre nagyobb hányadánál pedig már legfeljebb stagnál, de inkább csökkenésbe fordul az árfolyam. Ez figyelhető meg most is, amikor már csak néhány népszerű cég papírja hajtja az emelkedést, annak következtében, hogy a befektetők ezekbe csoportosítják át tőkéjüket, mint utolsó mentsvárakba. Júliusig sorra döntötték a csúcsokat az úgynevezett FAANG részvények (Facebook, Amazon, Apple, Netflix, Google, újabb nevén Alphabet). Ezek közül az utóbbi két hónapban az Amazon és az Apple kivételével mindegyiknek visszaesett az árfolyama. Szintén nem túl bíztató, hogy – annak ellenére, hogy az indexek rekord magasan vannak – az egyéves mélypontjukon lévő részvények száma jóval felülmúlja az egyéves csúcson lévők számát. Ugyanígy baljós előjel, hogy a részvények fundamentális elemzéséhez használt mutatók (pl. az ár aránya a cég nyereségéhez, forgalmához, könyv szerinti értékéhez) szintén rendkívül magasan vannak és a befektetők továbbra is optimisták ezek jövőbeni emelkedésére vonatkozóan. Mindezek sok nagy tapasztalatú elemző szerint a bika piac közeli végét jelzik előre.

Eközben a befektetők a válságokban bevált menekülési eszközök, így például a nemesfémek és az állampapírok jövőbeli alakulásával kapcsolatban rendkívül pesszimisták, és sok nagy spekuláns és hedge fund a további árfolyamcsökkenésre számítva short (az áresésből profitáló) pozíciót vett fel a tőzsdén.

Az amerikai határidős piacok résztvevőinek pozícióiról bárki tájékozódhat, aki böngészi az úgynevezett Commitment of Traders Report adatait. Ezt a jelentést az áru- és határidős piacok amerikai felügyeleti szerve, a CFTC hozza nyilvánosságra hetente. A piaci szereplőket három csoportba sorolva megmutatják, hogy az egyes csoportok összessége milyen irányú és mekkora pozíciót vett fel egy adott tőzsdei termék tekintetében.

Minden terméknél az egyik csoportot alkotják a nagy spekulánsok (non-commercials, ezek általában az úgynevezett hedge fundok), melyek az árfolyamváltozásokból profitot akarnak realizálni. A második csoport az úgynevezett commercials, ezek azok a cégek, amelyek professzionálisan foglalkoznak az adott termék termelésével, kereskedelmével, és fedezeti ügyleteket kötnek a tevékenységükből származó nyereség védelme céljából. A harmadik csoport a kis spekulánsoké, melyek lehetnek akár magánszemélyek vagy kisebb alapok.

Az arany esetében a commercials kategóriába tartoznak a bányavállalatok és a nagy kereskedő cégek, melyek a már birtokukban lévő vagy a jövőben kitermelendő aranyat adják el a tőzsdén, hogy ezzel a nyereségük lehetőleg független legyen az aranyár változásaitól. Mivel ezeknek a cégeknek mindig van a birtokában (vagy a bányában a föld alatt) arany, jellemzően short pozíciót vesznek fel a tőzsdén. Például ha egy kereskedő ténylegesen vesz 1000 uncia aranyat, azt abban a pillanatban eladhatja a tőzsdén, ezzel felvesz egy short pozíciót. Amikor ténylegesen eladja az aranyat, a tőzsdei pozíciót zárja, tehát visszaveszi az aranyat. Így a mindenkori nyeresége a saját maga által megállapított árréstől és nem az aranyár alakulásától függ. Ugyanígy a bányák is előre eladhatják a csak hónapok múlva kitermelendő aranyat, különösen, ha a határidős tőzsdén elérhető árat vonzónak találják. Emiatt ez a csoport szinte mindig összességében meglehetősen nagy short pozícióval rendelkezik, hiszen a fizikai készletüknek mintegy tükörképe a tőzsdei pozíció, melynek nagysága általában megegyezik a fizikai készlet nagyságával.

Szinte sohasem fordul elő, hogy ennek a csoportnak long pozíciója legyen a tőzsdén, de most mégis ezt láthatjuk. Ez két dologra utal. Az egyik, hogy a termelőknek, kereskedőknek minimális szinten vannak a készleteik. A másik, hogy azok, akik az aranyból élnek (tehát a legprofibbnak számítanak a sárga nemesfém tekintetében) komoly árfolyamemelkedésre számítanak, ezért nem fedezik a fizikai pozícióikat, illetve a bányák nem adják el előre a még ki nem termelt aranyat. Amikor a múltban ehhez hasonló helyzet fordult elő, azt mindig áremelkedés követte.

Ennek alapján nagyon valószínű, hogy a jelenlegi alacsony ár kedvező belépési pontot jelent egy komolyabb áremelkedés előtt, nem csak az arany, hanem az ezüst esetében is, hiszen ott is hasonló a helyzet.

Bejegyezte: Toth Péter

Csak tavaly majdnem egymillió végrehajtást indítottak, de a tartozások töredékét sem tudták behajtani.

A Világgazdaság cikke szerint az adóhatóság tavaly 994 ezer végrehajtási eljárást indított, a követelt tartozások összege 757 milliárd forintra rúgott. Ennek alig a harmadát, 261,6 milliárd forintot sikerült is behajtani. Ebből saját hatáskörű végrehajtásból 198,8 milliárd forint, külső megkereső szervek kérésére behajtott egyéb köztartozásokból 7,8 milliárd forint, felszámolásból, csőd- és vagyonrendezésből pedig 6 milliárd forint folyt be, míg fizetési felszólításból 49 milliárd forint.

Az igazgatóságok saját hatáskörben csaknem 486 ezer végrehajtási eljárást indítottak, mintegy 679 milliárd forint tartozás behajtására. A megkereső szervek kérelmére több mint 508 ezer végrehajtás indult, összesen 78,3 milliárd forint tartozás megfizetésére. A végrehajtási bevétel 54 százaléka, 112 milliárd forint inkasszóból származott, adta közre az adóhatóság. A tartozások egyébként meglehetősen sokfélék, diákhiteltől kezdve hulladékgazdálkodási díjakon át agrárkamarai tagdíjakkal is lógtak az adósok.

Forrás:    Privatbankar.hu

Úgy néz ki, a természet elkényeztette Oroszországot: a bőséges olaj-, és földgázkincs mellett egyre több aranyat is találnak, így a jelenleg sem kis volumenű kitermelés bő tíz év alatt megduplázódhat, az ország a második legnagyobb aranykitermelő lehet. A devizatartalékokon belül pedig dinamikusan növekszik az aranymennyiség, csökkentve a dollárfüggőséget.

Oroszország az utóbbi években átalakította devizatartalékait: nagymennyiségű amerikai állampapírt adott el, és helyette jól bevásárolt aranyból. Az orosz aranytartalékok már 39 hónapja megszakítás nélkül emelkednek, de a bővülés már 2007 óta tart, amikor az országnak 400 tonna aranya volt. Ez 2013 végére 1000 tonnára hízott, majd utána jött az új hidegháborús helyzet, ekkor a növekedés felgyorsult, és most már a 2000 tonnát közelíti a mennyiség.

Mindemellett az oroszországi aranybányák is jó lehetőségekkel rendelkeznek, nem rossz dolog, ha egy ország a világ szárazföldjeinek kilencedét lefedi, akad ásványkincs rendesen. Oroszország most a harmadik legnagyobb kitermelő Ausztrália és Kína után, de a moszkvai központú Geotechnológiai Intézet igazgatóhelyettese, Mihail Leskov szerint egy évtizeden belül előzés várható: Oroszország a második helyre fog kerülni.

2017-ben az ország 8,8 millió unciát hozott felszínre, ami a világ teljes kitermelésének 8,3 százaléka. A közelmúltban felfedezett lelőhelyeknek köszönhetően ez a mennyiség 2025-re 50 százalékkal nőhet, 2030-ra pedig 8 millió tonnával bővülhet, vagyis közel megduplázódhat. Ez az állami tartalékok növelése mellett is igen szép exportlehetőségeket kínál majd. A jelenlegi kitermelési szint ráadásul már így is szép növekmény eredménye: 20 év alatt duplázódott a kibányászott arany mennyisége. Az orosz aranykitermelők szövetsége szerint az elmúlt évtizedben 2189 tonnát hoztak felszínre.

Kitermelőhelyek

A legnagyobb lelőhelyek a Krasznojarszk környékén vannak, emellett az orosz Távol-Keleten a Csuhotka régióban, a leggyorsabban az Amuri területen nő a kitermelés, emellett Irkutszk környékén vannak jelentősebb bányák. Nemrégiben Krasznojarszk repülőtere szerzett hírnevet magának azzal, hogy egy felszálló Antonov típusú szállítógép alja kiszakadt, és 3 tonna arany, valamint némi platina szóródott a kifutópályára.

Számokban

És hogy mindez mit jelent értékben, mondjuk dollárban számolva? 20 éve az arany mélyponton volt, 300 dollár körül unciánként, viszont 2002-2003-ban masszív emelkedő trend indult, az ár a válság idején érte el az 1000 dollárt, majd nagy ütemben felszaladt majdnem 2000 dollárig. Ott viszont komoly korrekció jött, majd az ár az utolsó 5 évben meglehetősen stabil lett, 1150 és 1350 dollár között.

Ez azt jelenti, hogy 20 éve az orosz kitermelés 1,3 milliárd dollár értékű volt, most évente 11,5 milliárd. Az elmúlt évtizedben 100 milliárd dollár értékben bányásztak, az ország jelenlegi aranytartaléka pedig nagyjából 80 milliárd dollárt ér.

Forrás:    Privatbankar.hu

Az aranybefektetők 2017-ben is tovább gyarapították portfólióikat, s miután a politikai és gazdasági bizonytalanságok nem tűntek el, a sárga nemesfém drágulása folytatódott. A World Gold Council (WGC) szerint a 2018-as esztendőben négy fő tényező lesz hatással az aranypiacra: az összehangolt világgazdasági növekedés, a központi banki mérlegek zsugorodása és az emelkedő kamatok, a csökkenő eszközárak, valamint a piaci átláthatóság, hatékonyság és hozzáférés. A WGC úgy véli, e trendek támogatni fogják az arany iránti keresletet, aminek következtében a sárga nemesfém stratégiai eszköz jellege megmarad. 

Az arany hosszú távú hozamai  

Az arany 2017-es jó teljesítménye beleillik a historikus trendbe, nevezetesen, hogy 1971 – a Bretton Woods-i rendszer összeomlása és az aranystandard vége – óta évente átlagban 10 százalékos hozamot ért el. Ráadásul a sárga nemesfém a főbb tőzsdeindexekkel is állta az összehasonlítást az elmúlt két évtizedben.

Az arany hosszú távon pozitív hozamokat ért el, a főbb eszközosztályoknál is jobban teljesített 

A 2018-ban várható főbb trendek 

A WGC szerint négy fő tényező lehet hatással a világ pénzügyi piacaira és az arany teljesítményére.

1. Ez igazán a világgazdasági növekedés éve lesz  

Tíz évvel a pénzügyi válság kitörését követően a világgazdaság kezd visszaállni a normális kerékvágásba. Már 2017-ben is növekedett, s a piaci várakozások szerint ez a trend 2018-ban is folytatódik. Mind az európai, mind az amerikai gazdaság bővült, miközben a munkanélküliségi ráták csökkentek az elmúlt években. A bérek emelkednek, az infláció viszont még mindig alacsony. A háztartások és a vállalatok kezdenek túljutni a pénzügyi nehézségeiken és optimistán ítélik meg a jövőt.

A WGC arra számít, hogy a kínai gazdaság – a világ legnagyobb aranypiacának otthona – folytatja növekedését, ám annak természete változik: a befektetések helyett immár a fogyasztás lesz a fő mozgatórugó. Ennek hatására a növekedés lassulhat, de az ázsiai ország globális integrálódása eredményeként az kiegyensúlyozottabb lehet.

Indiában – a világ második legnagyobb aranypiacán – a kezdeti sokk után a demonetizációs kezdeményezés, valamint az új termék és szolgáltatási adó kezd pozitívan hatni a gazdaságra. Ezek az intézkedések ugyanis az átláthatóság növekedését, az adóalap szélesítését és az illegális, készpénzes fizetésen alapuló gazdaság legálissá tételét célozza.

A WGC kutatásai azt mutatják, hogy a gazdasági növekedés folytatódása az aranykereslet emelkedésének is megágyaz. A jövedelmek gyarapodásával az aranyékszerek és az aranytartalmú elektronikai eszközök – jelesül az okostelefonok és a tabletek – iránti igény növekszik. A nagyobb jövedelmekből ugyanakkor egyre többet is takarítanak meg az emberek, amiből egyre több aranyrudat és érmét vásárolhatnak.

Például 2017 első és harmadik negyedéve között a kínai lakosság kereslete 12 százalékkal nőtt, az amerikai ékszerigény hét éve nem látott szintet ért el, a technológiai kereslet pedig a legjobb úton volt afelé, hogy a tavalyi legyen 2010 óta az első év, amikor az növekszik. A WGC ökonometriai elemzése szerint a jövedelemnövekedés jelentősen befolyásolja az aranykeresletet.

Kimutatható az összefüggés az aranytermékek (ékszerek, illetve rudak és érmék) kereslete és a vagyon gyarapodása között

A megemelkedett fogyasztói kereslet az aranyba való befektetésre serkent. Az invesztorok gyakran azzal a szándékkal veszik a sárga nemesfémet, hogy az védelmet nyújt a pénzügyi sokkokkal szemben. Ám a vagyongyarapodás nemcsak az arany magánkeresletét alapozza meg, hanem hosszabb távon az aranyárakat is támogatja. A befektetés és a fogyasztás kölcsönhatása ugyancsak azt eredményezi, hogy az arany kevésbé mozog együtt a vezető pénzügyi eszközökkel, ami a sárga nemesfémet hatékony diverzifikáló eszközzé teszi.

2. Zsugorodó központi banki mérlegek, emelkedő kamatok

A világgazdaság folytatódó növekedése valószínűleg a monetáris politikák szigorodását váltja ki. Mindenekelőtt a Fed keresi a lehetőséget arra, hogy csökkentse a mennyiségi programok miatt jelentősen felduzzadt mérlegét, úgy, hogy abból havonta 50 milliárd dollár értékben lejáró állampapírok és jelzáloglevelek kikerülnek. Végső soron a Fed mérlege 2020-ra mintegy 2500 milliárd dollárra szűkülhet, miközben 2014-es csúcsán még 4500 milliárd dollárra rúgott. Egyúttal a piac arra számít, hogy a Fed további kamatemeléseket hajt végre: 2018-ban legalább két monetáris szigorítást áraznak, de valamennyi esélyt adnak egy harmadiknak is.

Bár a magasabb kamatok növelik az aranybefektetés alternatív költségét, a WGC szerint ennek a sárga nemesfémre alig van hatása.

Nem úgy, mint az utóbbi évtized jegybanki intézkedéseinek, amelyek lényegesen befolyásolták a pénzügyi piacok teljesítményét. A dollár, font, euró és jen ezermilliárdok világgazdaságba való pumpálásával és a kamatok nullára – számos esetben pedig még az alá, negatív tartományba – taszításával az eszközárak rekordokat döntögettek, a piaci volatilitás soha nem látott alacsony szintet ért el, az árak korrelációja pedig egyre nagyobb lett.

Indokolt feltételezni, hogy a jegybankok megálljt parancsolnak az expanzív politikájuknak, aminek következtében e trendek megfordulhatnak. Az államkötvények – a mennyiségi lazító programok fő haszonélvezői – nyomás alá kerülhetnek és a több évtizedes csúcson lévő hozamaik eshetnek. A pénzügyi piacok volatilitása megnőhet és a kockázatok újra megemelkedhetnek.

És bár a kamatok növekedhetnek, a WGC megítélése szerint azok szintje történelmi összehasonlításban alacsony maradhat. A fejlett országok adósságai magas szinten stabilizálódhat és a feltörekvő piacoké is tovább nőhet. Emiatt a kormányok, a vállalatok és a háztartások érzékenyebbé válhatnak a kamatváltozásokra, mint az alacsony adósságszintek idején.

A WGC szerint az arannyal szembeni potenciális ellenszél nem olyan erős, mint azt sokan gondolják, a sárga nemesfém segítheti a befektetőket pénzpiaci kockázataik kezelésében. A különböző amerikai reálkamat-szinteknél végzett aranyteljesítmény-elemzés azt mutatja, hogy 0-4 százalék közötti reálkamatnál az arany hozama pozitív, a volatilitása és a vezető pénzügyi eszközökkel való korrelációja a sokéves átlagtól elmarad. Ezeknek pozitív hatása lehet a portfolió teljesítményére.

Negatív reálkamatoknál az arany hozama több mint kétszerese a sokéves átlagnak  

3.  Csökkenő eszközárak

Az eszközárak sokéves csúcsokat döntöttek meg 2017-ben. Az amerikai S&P 500-as történelmi rekordot állított fel és a ciklikusan kiigazított P/E index (CAPE) a 2000-es dot.com lufi kipukkanása óta nem látott szintre jutott.

A magasabb hozam reményében a befektetők magasabb kockázatokat voltak kénytelenek felvállalni. Növelték például a gyengébb minőségű vállalatokkal szembeni hitelezési kitettségüket, például azáltal, hogy megvásárolták a kötvényeiket. A St. Louis-i Fed szerint a BAA minősítésű vállalati kötvények és a 10 éves állampapírok közötti hozamkülönbözet 2007 óta a legalacsonyabb szintre csökkent, míg a chicagói Fed szerint a hitelezési feltételek utoljára 1994-ben voltak ennyire lazák. A befektetők hozamvadászata másutt is fűtötte az eszközárak heves emelkedését: például Kínában az ingatlanárak 2015. január és 2017. október között csaknem megduplázódtak.

Ez a bikapiac folytatódhat 2018-ban is. Az elemzők és a piaci kommentátorok jó ideje tartó figyelmeztetése dacára a részvényárfolyamok egyre magasabbra mennek, a hitelezési előírások pedig egyre jobban enyhülnek. Mindazonáltal sok befektető a változó monetáris politikák miatt érthetően óvatosan viszonyul az eszközértékelésekhez, aggódik a kockázati kitettsége miatt. Például Kínában a hatóságok mindent megtesznek azért, hogy a pénzügyi kockázatokat csökkentsék és az eladósodottság mértékét kordában tartsák, miközben beavatkoztak az ingatlanpiac lehűtése érdekében.

A globális pénzügyi piacok esetleges korrekciójából az arannyal rendelkező befektetők jöhetnek ki jól, miután a pénzügyileg feszült helyzeteket a sárga nemesfém kisebb veszteséggel szokta megúszni.

Az arany hozama a rendszerszintű kockázatok megjelenésekor emelkedni szokott 

4. A piaci átláthatóság, hatékonyság és hozzáférés

Az elmúlt évtized alatt a pénzügyi piacok átláthatóbbá és hatékonyabbá váltak, szélesedett a befektetők által elérhető termékek palettája.

E tendencia alól az aranypiac sem volt kivétel, így az elmúlt néhány évben az átláthatóság terén is nagy lépéseket sikerült megtenni. A londoni tőzsdén kívüli piacon (otc) két jelentősebb fejlesztésre is sor került 2017-ben. Az egyik a London Bullion Market Association (LBMA) kereskedési-adat jelentési kezdeményezése, aminek gyümölcsei 2018-ra érnek be. A másik fejleményként pedig a London Metal Exchange elindította az LMEprecious-t, ami azt célozza, hogy a tőzsdei kontraktusok árazása átláthatóbbá váljon, az üzletkötések pedig hatékonyabbá.

India is tőzsdéje fejlesztésén fáradozik. A világ második legnagyobb aranypiaca lehet az egyik legösszetettebb és legtöbb részterületet tartalmazó. Ami persze kihívást jelent atekintetben, hogyan lehet minőségi biztosíték-rendszert, árazást, valamint a piaci likviditást biztosítani. De láthatóan van szándék az aranyipar fejlesztésére, egy nemzeti azonnali tőzsde elindítására, miközben a kormány bevezeti az ékszerek kötelező fémjelzését, ami megakadályozhatja a nem minőségi arany behozatalát. A WGC szerint ezek a kezdeményezések segítenek egy hatékonyabb aranypiac megteremtésében és lehetővé teszik az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálását.

De máshol is tetten érhetők a fejlődés jelei, mindenekelőtt az aranybefektetéseket korlátozó akadályok csökkentésében. Jelenleg például az orosz törvények tiltják az aranybefektetést. A magánszemélyek és intézmények aranyrúd-vásárlásait pedig 18 százalékos áfa terheli – ez a legmagasabb kulcs a világon. Ez változhat 2018-ban. Egy, az adótörvényhez benyújtott módosítás ugyanis azt indítványozza, hogy az aranyat ne terhelje áfa. E javaslat az orosz kormány asztalán fekszik, s ha annak zöld utat ad, akkor az egy új aranybefektetési piac előhírnöke lehet.

És az aranyfedezetű befektetési eszközök is világszerte egyre könnyebbé és olcsóbbá tehetik a sárga nemesfémhez való hozzáférést.

Négy ok, ami miatt érdemes aranyat tartani:

A WGC szerint a fenti tényezők támogathatják az aranykeresletet. Emellett hosszabb távon van négy további olyan tulajdonság, ami az aranyat, mint stratégiai befektetést vonzóvá teheti:

–           a befektetési portfolióban biztos hozamforrás,

–           a fő eszközosztályokkal való korrelációja alacsony, mind növekedés, mind recesszió idején,

–           vezető eszköz, ami legalább annyira likvid, mint a nagyobb értékpapírok,

–           a kockázatokkal kiigazított hozamai hosszú távon növekvők.

Forrás: World Gold Council, Conclude Zrt.

Az utóbbi hónapokban megnőtt a cégünkhöz behozott vagy beküldött hamis aranylapkák és érmék száma. Voltak ügyfelek, akik eladni vagy zálogba adni szerették volna addig féltve őrzött „kincsüket”, de egy ékszerész például a számára vételre felkínált lapkákból hozott be egy mintapéldányt, hogy meggyőződjön a valódiságáról, mielőtt megvesz egy nagy mennyiséget.

Eltekintve egy-két nagyon rossz minőségű érmétől, melyeken már messziről látszott, hogy hamisítványok, többnyire az eredetihez megtévesztően hasonló példányokkal találkoztunk. Ezekről még szakember sem tudta ránézésre megállapítani, hogy nem valódiak. Színük és a felszínükön látható minta alapján eredetinek tűntek, ráadásul látszólag gyári műanyag tokban, amely természetesen szintén hamis volt. A zárt műanyag tok nemcsak azért érdekes, mert hitelesebbnek tűnik általa a hamisítvány, hanem azért is, mert a tokon keresztül nehezebb vizsgálni a benne lévő lapkát. Sűrűséget vagy az anyagban az ultrahang terjedési sebességét megmérni csak kicsomagolás után lehet, míg a befektetési aranyat éppen azért is szokták azonosító számot és gyártói eredetigazolást tartalmazó tokba tenni, hogy ebben a becsomagolt állapotában legyen forgalomképes.

A negatív érték azt mutatja, hogy a tömböt vonzza a mágnes, tehát nem lehet aranyból

Természetesen mi minden hozzánk bekerülő aranytárgyat megvizsgálunk, mielőtt zálogbavétel vagy megvásárlás céljából átvennénk. Van egy biztos módszer, amivel a befektetési aranyat gyári csomagoláson keresztül is meg lehet vizsgálni, és mi ezt minden esetben meg is tesszük. Mivel az arany azon kevés anyagok közé tartozik, amelyek diamagnetikusak, tehát egy mágneses térből kitörni igyekeznek, a legtöbb fémet viszont többé-kevésbé vonzza a mágnes, így egy precíz mérleg és egy erős mágnes alkalmazásával egyértelműen bizonyítható, hogy egy aranytömb színaranyból van-e, vagy tartalmaz más, többé-kevésbé mágnesezhető anyagot, pl. wolframot. A valóban színaranyból készült tömbök elsősorban tömegjüktől (kisebb mértékben alakjuktól is) függő mértékben taszítják a tőlük néhány milliméterre elhelyezkedő mágnest, ezt az erőhatást pedig a 0,001 gramm pontosságú mérleg meg is méri. A mérleg által mutatott értéknek egy – az adott aranytömbre jellemző – szűk intervallumba kell esnie. Ha nem így van, akkor nagy valószínűséggel hamisítvánnyal állunk szemben – bár előfordult már olyan is, hogy az aranyba vagy a csomagolásba gyártási hiba folytán bekerült vas vagy egyéb mágneses anyag okozta az eltérést.

A sűrűségmérés Arkhimédész módszerével történik. Ez sajnos sárgaréz…

Amennyiben a mágneses mérleg alapján kétséges az arany valódisága, akkor – ha az ügyfél hozzájárul – a tömböt kicsomagoljuk, és így már tudunk sűrűséget is mérni. A mellékelt fotókon látszik, hogy a Perth Mint 10 grammos lapkájának hamisítványánál ezt meg is tettük. A kívülről színarany réteggel bevont lapka sűrűsége nem egészen fele volt a valódiénak, mindössze 9,5 g/cm3. Túl azon, hogy a kicsomagolt lapka tömege sem volt egészen 10 gramm, a mérések megmutatták, hogy a szépen csillogó felszín alatt sárgaréz van.

A hamisításnak a sárgaréztömb aranyréteggel történő bevonásánál kifinomultabb módja is van. Az aranynál szintén jóval értéktelenebb wolfram (angol nyelvterületen: tungsten) sűrűsége ugyanis szinte pontosan megegyezik az aranyéval. A profi hamisítványok emiatt wolfram felhasználásával készülnek, és kívülről arannyal vonják be őket. Ez esetben a sűrűségmérés nem segít, bár a mágneses mérleg – amit minden esetben alkalmazunk – már megmutatja, hogy gond van a tömbbel. Ha biztosra akarunk menni, egy másik vizsgálati módszert is bevetünk, és megmérjük a tárgyban az ultrahang terjedési sebességét. A különböző fémekben és ötvözetekben az ultrahang más-más sebességgel terjed, így egyértelműen kiszűrhető, ha egy aranytárgyon belül egy más fémből álló mag van, és az is, ha az aranyat más fémmel ötvözték. Mivel már kis mennyiségű wolfram jelenléte is kimutatható ezzel a módszerrel, ezért vevőink biztosak lehetnek benne, hogy tőlünk csak valódi aranyat kapnak.

Óvakodni kell azonban a magánszemélyek, különösen az ismeretlenek által felajánlott, gyanúsan olcsó aranytömböktől. Komoly cég nem fogja kockáztatni a hírnevét néhány kétes eredetű tömb eladásáért, de az is igaz, hogy nem minden cég rendelkezik megfelelő műszerekkel, amivel felvásárláskor ki tudják szűrni a hamisítványokat. Ha azonban körültekintően járunk el, akkor kisebb a kockázata, hogy hamis aranyat vegyünk, mint hogy hamis pénzt kapjunk valahol.

Forrás: Tóth Péter

Érdekes elemzéseket tett közzé honlapján Tom McClellan, akit az arany árfolyammozgásaival foglalkozó szakemberek között az egyik legjobbnak tartanak a világon. Fontos tudni róla, hogy független elemző, tehát nem érdekelt az aranykereskedelemben.

Először a hosszú és középtávú kilátásokkal foglalkozott, természetesen a dollárban számított aranyárat alapul véve. (A hivatkozásra kattintva új ablakban megjelenik az eredeti cikk, benne a grafikonokkal.) McClellan korábban már többször utalt arra, hogy az arany árfolyamában megfigyelhető egy nagyjából 8 éves ciklus, mióta 1975. elején (több mint 3 évvel a Bretton-Woods egyezmény felmondása után) megindult a szabad kereskedés az amerikai tőzsdéken a sárga nemesfémmel. Ezek a hosszú távú ciklusok általában egy 3 éves lendületes emelkedéssel kezdődnek, amit egy 5 éves (3 fázisból álló) csökkenés követ. Ezalatt az ár először esik, majd átmenetileg ismét felfelé korrigál, az utolsó fázisban pedig ismét esik, végül elérve a ciklus lezárultát jelző mélypontot. Ettől csak egyszer tért el az arany árfolyama, mégpedig 2001. és 2009. között, amikor 8 éven át csak apróbb korrekciók voltak, és az egész periódust a lendületes emelkedés jellemezte.

Azóta ismét eltelt 8 év, és McClellan elmélete alapján a múlt évben már el kellett volna kezdődnie a lendületes árfolyamemelkedésnek. Hogy ez miért nem következett be eddig, arra egy másik, szintén általa megfigyelt középtávú, átlagosan 13 és fél hónapig tartó ciklust hoz fel magyarázatként. Ezzel kapcsolatban már korábban is sokszor írt, itt is idéztük. McClellan megfigyelése szerint nagyjából 13 és félhavonta következik be az arany árfolyamában egy mélypont, a kettő között (a ciklus közepén) pedig egy kisebb jelentőségű mélypontot ér el az árfolyam. Ezek között pedig magasabb árakat láthatunk a grafikonon. Amennyiben a ciklus első felében elért árfolyamcsúcs magasabb mint a ciklus második felében látható, akkor az pesszimizmusra ad okot, és a ciklus végén a bő egy évvel korábbinál alacsonyabb mélypontot fog megütni az aranyár. Ez volt megfigyelhető 2011-től 2015. végéig, négy egymást követő cikluson keresztül. Azóta azonban megfordult a trend, és két ciklusban is a ciklus második felében ért magasabbra a dollárban számított aranyár. Ez McClellan logikája szerint optimizmusra okot adó jel, és valóban a ciklusok végén magasabbak voltak a mélypontok is mint az előző ciklusban. Mivel 2018. elején már mindkét ciklus szerint felszálló ágba érhet az árfolyam, így McClellan azt jósolja, hogy a következő 2-3 év szép kilátásokkal kecsegtet az aranyba befektetők számára.

Előbb azonban várható egy kisebb korrekció, ugyanis McClellan azt is már régóta megfigyelte, hogy az arany ármozgásában nagyobb jelentősége van az euróban számított árfolyamnak, mint a dollárban számítottnak. Amennyiben a dollárban kifejezett aranyár egy adott időszakon belül magasabb csúcspontot ér el az előzőnél, az euróban számított ár azonban ugyanezen idő alatt nem állít be magasabb csúcsot, – tehát az elemző szavaival nem erősíti meg a dolláros aranyár emelkedő trendjét – az többnyire az aranyár esését jelzi előre. Amikor ennek az ellenkezője történik – tehát az aranyár euróban egy adott periódusban csúcsot dönt, de dollárban egy korábbi csúcs alatt marad – azt jellemzően az árfolyam emelkedése szokta követni. Mivel most az előbbit láthatjuk – az aranyár dollárban jóval nagyobb mértékben emelkedett mint euróban – McClellan szerint átmeneti korrekció jöhet.

Tekintettel arra, hogy unciánként 1320 dollárnál komoly ellenállás van – ahol az emelkedés meg is torpant – várhatóan kedvező belépési pont jöhet azok számára, akik most akarnak aranyat venni.

(Az utóbbi hónapokban munkahelyváltás és időhiány miatt nem jelentkeztem, de remélhetően erre ismét gyakrabban tudok sort keríteni.)

Bejegyezte: Tóth Péter